Adydas

A Nyugat c. folyóirat elődei között kell említenünk a következő folyóiratokat, lapokat: ·         A Hét  -- Kiss József szerkeszti 1890-től ·         Új Magyar Szemle  1900-tól ·         Új Figyelő (csak az előfizetésig jut el!) 1901-től – Osváth Ernő és Fenyő Miksa szerkeszti; szerkesztői elvük a szellemi függetlenség! ·         Magyar Géniusz szerkesztését átveszi Osváth Ernő 1902 ·         Jövendő c. folyóirat 1903-tól Bródy Sándor ·         a Nyugat legjelentősebbnek tekinthető elődje, a Figyelő – Osváth Ernő 1905 ·         A Nyugat közvetlen elődje a rövid élet Szerda c. folyóirat.  Szerkesztői Ambrus Zoltán és Ignotus Pál. A Nyugat folyóirat szellemi atyjának Osvát Ernőt tekinthetjük A Nyugat a 20. szá...

Az Istenhez hanyatló árnyék (1911) A menekülő Élet kötet cikluscímadó verse, és Balassi istenes lírájában is meglévő verstípus: zsoltárparafrázi. Ady költeményeiben gyakran archaizál), itt is tudatosan alkalmazza a régies szóalakokat, mondatformákat (pl. „Üldöztetésim”, „Megűzetek, hányattatom”; „Mert kockán van az életem, / Mint árnyék, mikor elhanyatlik.”), de a műfajhoz illeszkedő egyszerű versforma (9 8 9 8-as szótagszám, ölelkező rímek) is az archaizálás eszköze. A beszélő egyes szám első személyű, erőteljes „jelenléte” ellenére Isten a fontos. A lírai alany még mindig bizonytalan, de nem Istenben, hanem önmagában. Bűnbánat és bűntudat helyett azonban már tudja, hogy „Nem szabad hinni senki másba”. Beszélő és Isten viszonyának változása az utolsó szakaszban a legegyértelműbb. A kételkedés, istenkeresés múltbeli, a jelen a bizonyosság. A monológ nem ima, hanem egyfajta tanúságtétel. A második személyű megszólítások pedig létező viszonyra, létező párbeszédre utalnak (vö. A Sion...

Találja ki, a vers címét a leírások alapján!  1.                                                                Az Új versek kötet bevezető verse, amely egyben programvers is. A vers során Ady Vazulhoz hasonlítja magát. 2 .                                                                 Ady legsikeresebb verses kötetének záró verse, amelynek minden versszakában van refrén. Továbbá a versben megjelenő hajó az emberi sorsot szimbolizálja. 3.                                                          ...

Ady Endre: A magyar Messiások és Kovács András Ferenc: Új magyar Messiások című versek összehasonlítása A két vers alakja, valamint a bennük lévő ritmusok és rímek hasonlítanak, de a téma megközelítése különbözik. Míg Ady versében a messiásokat megváltókként értelmezzük, addig Kovács versében érzéketlen, kapzsi gazdagokként fogjuk fel őket. Az értékrend is teljesen más, hiszen az első versben a kereszt a sors és a dicsőség jelképe, ezzel szemben a második versben a kereszt egy eszköz a népszerűség elérése érdekében. A két versben a messiástudat is különbözik mivel Ady versében a magyar újítókról van szó, akik az ország politikáját akarják jobbá tenni. Ezzel szemben a második műben azon emberekről ír a költő, akik gazdagságukkal akarnak előrébb jutni. A műben felfedezhető egy mégis-morál amely azt fejezi ki, hogy a kudarcok ellenére továbbra is próbálkoznak az emberek nem törődve a kimenetellel mivel küldetésüknek tekintik az újítást. Viszont a későbbi írásban mindez jelentéktelen...

Ady Endre : A föl földobott kő A cím már önmagában is tükrözi, a lírai én hazaszeretét, mivel a földobott kő motívum magát a költőt szimbolizálja, hiszen mindig visszatér hazájába. Elvágyik a nagyvilágba, de belül mégis magyar marad. Az első, negyedik, ötödik és hatodik versszakban azt bizonygatja, hogy szereti a hazáját és, hogy ide tartozik, míg a második és harmadikban az elvágyódását fejti ki. Ezáltal a vers azt sugallja, hogy hiába vágyik el más vidékekre, úgyis a saját hazájában fog kikötni. A szülőföldjéhez való hűségét a 4. versszakban írja le, tudatva az olvasókkal, hogy számára örökké Magyarország lesz az első. Belső vívódását a vers második felében írja. Ellentétet von külföld és hazája között, ugyanúgy, mint ahogy szembeállítja magát a többi költővel, mivel köztudott, hogy Ady elsődleges célja az újítás volt. Az első rész E/3 személyű, ahol próbál tárgyilagosan, érzelmek nélkül beszél a hazájáról. A második rész viszont már E/1-ben íródik, ezzel felváltja a b...

Idézetek és személyes Gondolatok Lédával a bálban: „Elhal a zene s a víg teremben Téli szél zúg s elalusznak a lángok. Mi táncba kezdünk és sírva, dideregve Rebbennek szét a boldog mátka-párok.” Ebben a versszakban Ady remekül szembesíti a Lédával való kapcsolatát a fiatal és üde párokkal. A fiatalok szerelme boldognak és gondtalannak tűnik, de amint az első nehézség megjelenik, az életükben a kapcsolatuknak szinte azonnal vége van. Ezzel szembe Adyék olykor viharos szerelme képes túlélni bármit akármennyire is fájdalmasak a veszekedéseik. Góg és Magóg fia vagyok én: „Fülembe forró ólmot öntsetek, Legyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul.” A vers lírai énje Vazulhoz hasonlítja magát, akit megvakítottak összeesküvése miatt, csak az ő bűne az, hogy újítani akar, és ezért megsüketítik. Majd a második két sorban továbbfokozza a hasonlatát azzal, hogy ha sikertelen többé nem is akar hallani. Sión hegy alatt: ...