Ugrás a fő tartalomra

Vers kvíz

Találja ki, a vers címét a leírások alapján! 


1.                                                              

Az Új versek kötet bevezető verse, amely egyben programvers is. A vers során Ady Vazulhoz hasonlítja magát.

2.                                                              

Ady legsikeresebb verses kötetének záró verse, amelynek minden versszakában van refrén. Továbbá a versben megjelenő hajó az emberi sorsot szimbolizálja.

3.                                                              

A vers Adyt és Lédát egy héjapárhoz hasonlítja, akik szenvedélyesen szeretik egymást, de
egyben egymással civakodnak és harcolnak addig, míg a földre nem hullnak.

4.                                                              

Baljós hangulat uralkodik a versben, ami a boldog és ifjú szerelmesekkel állít szembe egy halk feketébe öltözött párt. Ennek a párnak a megérkezésére megszűnik a bál víg hangulata. 

 5.                                                              

A lírai én a versben folyamatosan arról beszél, hogy milyen sokra hívatott, de a sorsát nem
tudja beteljesíteni a pénz hiánya miatt, emiatt a közönyös pénzistent kérleli.

6.                                                              

Borongós hangulatú búcsú vers, melyben az ősz, ami a nyári kánikula közepén szökött be
Párizsba, a halál allegóriája.

7.                                                              

Tájleíró vers, amely Ady kortársait kritizálja, akik túlnőtt búja növényzetként jelennek meg, amely lehúzza és befedi a lírai ént.

8.                                                              

A lírai én a Gangeszről álmodik, de a Tisza partján ébred fel.  Az álomból felkelve viszont ismét ráeszmél, hogy még mindig a lemaradt Magyarországon van.

9.                                                              

Ady jellegzetes istenes verse melyben a kiszolgáltatott lírai én előtt isten egy öregember formájában jelenik meg, de a vers végére mégis meghiúsul az istennel való találkozás.

10.                                                              

Lédának szóló durva vers, melyben Ady kimondja, hogy a kapcsolatának Lédával vége van. Gúnyolja a kapcsolatukat és sértegeti, Lédát, továbbá bántóan közli, hogy nélküle nem lenne, senki, miközben a valósban ennek az ellenkezője az igaz.

11.                                                              

A költemény az Apokalipszis angyalának látomásával indul, majd a lírai én felidézi a háború kitörésének éjszakáját. Emellett békés család képét állítja szembe a háborúval.

12.                                                              

Ady létharc versei közé tartozik. Kifejti benne, hogy mennyire elidegenült másoktól, de hogy mégis vágyakozik mások társasága után.

13.                                                              


Az élet-halál tematikus csoportba tartozó vers, amely egy éjszakai tájleírással kezdődik, majd a dolgok múlandóságáról szól.

14.                                                              

A vers már a címével kifejezi a lírai én halálhoz való kapcsolatát. A versben a szeretet pozitívumát állítja szembe valami negatív fogalommal, mint például a csalódás.

15.                                                              

Csinszka vers, amelybe Ady már nem a szenvedélyes szerelemről és a hozzá tartozó veszekedésekről ír. A vers inkább a megnyugvásról szól és a menedék megtalálásáról.

16.                                                              

A verset néhány hónappal a háború kezdete után írta Ady, amely mutatja, hogy a költő milyen korán rájött, hogy milyen történelmi katasztrófa lesz a háború és a versben a világról egy démonikus képet fest.

17.                                                               

Létharc vers mely a magányos lírai én egyenlőtlen és vereségre ítélt misztikus elleni harcáról szól.


A kvíz megoldásai:

http://daddyady.blogspot.hu/p/megoldasok.html

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Magyar messiások és az Új magyar messiások összehasonlítása

Ady Endre: A magyar Messiások és Kovács András Ferenc: Új magyar Messiások című versek összehasonlítása A két vers alakja, valamint a bennük lévő ritmusok és rímek hasonlítanak, de a téma megközelítése különbözik. Míg Ady versében a messiásokat megváltókként értelmezzük, addig Kovács versében érzéketlen, kapzsi gazdagokként fogjuk fel őket. Az értékrend is teljesen más, hiszen az első versben a kereszt a sors és a dicsőség jelképe, ezzel szemben a második versben a kereszt egy eszköz a népszerűség elérése érdekében. A két versben a messiástudat is különbözik mivel Ady versében a magyar újítókról van szó, akik az ország politikáját akarják jobbá tenni. Ezzel szemben a második műben azon emberekről ír a költő, akik gazdagságukkal akarnak előrébb jutni. A műben felfedezhető egy mégis-morál amely azt fejezi ki, hogy a kudarcok ellenére továbbra is próbálkoznak az emberek nem törődve a kimenetellel mivel küldetésüknek tekintik az újítást. Viszont a későbbi írásban mindez jelentéktelen...

Istenhez hanyatló árnyék és a Nem emel föl összehasonlítása

Az Istenhez hanyatló árnyék (1911) A menekülő Élet kötet cikluscímadó verse, és Balassi istenes lírájában is meglévő verstípus: zsoltárparafrázi. Ady költeményeiben gyakran archaizál), itt is tudatosan alkalmazza a régies szóalakokat, mondatformákat (pl. „Üldöztetésim”, „Megűzetek, hányattatom”; „Mert kockán van az életem, / Mint árnyék, mikor elhanyatlik.”), de a műfajhoz illeszkedő egyszerű versforma (9 8 9 8-as szótagszám, ölelkező rímek) is az archaizálás eszköze. A beszélő egyes szám első személyű, erőteljes „jelenléte” ellenére Isten a fontos. A lírai alany még mindig bizonytalan, de nem Istenben, hanem önmagában. Bűnbánat és bűntudat helyett azonban már tudja, hogy „Nem szabad hinni senki másba”. Beszélő és Isten viszonyának változása az utolsó szakaszban a legegyértelműbb. A kételkedés, istenkeresés múltbeli, a jelen a bizonyosság. A monológ nem ima, hanem egyfajta tanúságtétel. A második személyű megszólítások pedig létező viszonyra, létező párbeszédre utalnak (vö. A Sion...

A nyugat és szellemi környezete

A Nyugat c. folyóirat elődei között kell említenünk a következő folyóiratokat, lapokat: ·         A Hét  -- Kiss József szerkeszti 1890-től ·         Új Magyar Szemle  1900-tól ·         Új Figyelő (csak az előfizetésig jut el!) 1901-től – Osváth Ernő és Fenyő Miksa szerkeszti; szerkesztői elvük a szellemi függetlenség! ·         Magyar Géniusz szerkesztését átveszi Osváth Ernő 1902 ·         Jövendő c. folyóirat 1903-tól Bródy Sándor ·         a Nyugat legjelentősebbnek tekinthető elődje, a Figyelő – Osváth Ernő 1905 ·         A Nyugat közvetlen elődje a rövid élet Szerda c. folyóirat.  Szerkesztői Ambrus Zoltán és Ignotus Pál. A Nyugat folyóirat szellemi atyjának Osvát Ernőt tekinthetjük A Nyugat a 20. szá...