A nyugat és szellemi környezete

A Nyugat c. folyóirat elődei között kell említenünk a következő folyóiratokat, lapokat:

·        A Hét  -- Kiss József szerkeszti 1890-től

·        Új Magyar Szemle  1900-tól

·        Új Figyelő (csak az előfizetésig jut el!) 1901-től – Osváth Ernő és Fenyő Miksa szerkeszti; szerkesztői elvük a szellemi függetlenség!

·        Magyar Géniusz szerkesztését átveszi Osváth Ernő 1902

·        Jövendő c. folyóirat 1903-tól Bródy Sándor

·        a Nyugat legjelentősebbnek tekinthető elődje, a Figyelő – Osváth Ernő 1905

·        A Nyugat közvetlen elődje a rövid élet Szerda c. folyóirat.  Szerkesztői Ambrus Zoltán és Ignotus Pál.

A Nyugat folyóirat szellemi atyjának Osvát Ernőt tekinthetjük

A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt. 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten. Az első szám címlapjával ellentétben nem 1908. január 1-jén, hanem 1907 karácsonyán jelent meg. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. A címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható. Havonta két száma jelent meg, de gyakran jelentek meg összevont számai is.

Címe egyfajta programadás, amely az újság célját is jelöli.

Főszerkesztő : Ignotus (Viegelsberg Hugó)

Szerkesztők : Fenyő Miksa, Osvát Ernő

Nagy felfedezettje. Ady lesz

A Nyugatban a lírai vonalat –Babits Mihály, a prózát pedig Móricz és Gellért Oszkár szerkesztették

Négy nemzedéket szokás megkülönböztetni, de hogy melyik alkotó melyik nemzedékhez tartozik, azt gyakran az irodalomtörténészek is vitatják.

• Az I. nemzedék megteremti az új irodalmat és szemléletmódot (kb. 1920-ig). A legfontosabb alkotók itt: Ady Endre, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes… Az impresszionizmus és a szecesszió ötvöződik itt az intellektuális (gyakran szimbolista) kifejezésmóddal.

·        A II. nemzedék értékmegőrzésre vállalkozott, és további nézőpontokat érvényesít (pl. Szabó Lőrinc a kapitalista szörnyűségek, elidegenedés, önzés elleni lázadás képviselője… De az alkotók között olyan óriások is vannak, mint pl. Radnóti Miklós a Pogányköszöntő, vagy az Újmódi pásztorok éneke c. kötetével. Neoklasszicista vonások is jellemzik ezt a korszakot (pl. Babits vonatkozó művei). 1920

·        A III. nemzedék mélyebben érvényesíti a szociológiai szempontokat – újnépiességgel és a városiasság, elidegenedés -  a szegény emberek világának rajzaival jelentkezik, pl. Illyés Gyula vagy Nagy Lajos. 1930  (A Nyugat szerepét itt már részben a Magyarok c. folyóirat veszi át. Az alkotók ’45 után teljesednek ki: pl. Zelk Zoltán, Weöres Sándor, Vas István, Rónay György, Jékely Zoltán, Devecseri Gábor…

·        A IV. nemzedék már nem is közvetlenül a Nyugat c. folyóirathoz kötődik, hanem annak legfontosabb utódaihoz, pl. az Újhold c. folyóirathoz. Rónay György, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János és köre képviseli – többek közt ezt a korszakot.

A Nyugat utáni nemzedékekről is essék itt néhány szó!

·        Az ún. „fényes szelek” nemzedéke (Új Hang c. folyóirathoz is köthető? 1955-56):

Kormos István, Juhász Ferenc, Nagy László, Simon István, Csanádi Imre, Fodor András.

·        Az 53-as nemzedék: Csoóri Sándor, Eörsi István, Szécsi Margit, Kalász Márton, Kondor Béla…

·        A „Tűz-tánc” antológia nemzedéke: Garai Gábor, Ladányi Mihály, Györe Imre, Mezei András, Hárs György Váci Mihály…