Ugrás a fő tartalomra

Videós Bevezető


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Magyar messiások és az Új magyar messiások összehasonlítása

Ady Endre: A magyar Messiások és Kovács András Ferenc: Új magyar Messiások című versek összehasonlítása A két vers alakja, valamint a bennük lévő ritmusok és rímek hasonlítanak, de a téma megközelítése különbözik. Míg Ady versében a messiásokat megváltókként értelmezzük, addig Kovács versében érzéketlen, kapzsi gazdagokként fogjuk fel őket. Az értékrend is teljesen más, hiszen az első versben a kereszt a sors és a dicsőség jelképe, ezzel szemben a második versben a kereszt egy eszköz a népszerűség elérése érdekében. A két versben a messiástudat is különbözik mivel Ady versében a magyar újítókról van szó, akik az ország politikáját akarják jobbá tenni. Ezzel szemben a második műben azon emberekről ír a költő, akik gazdagságukkal akarnak előrébb jutni. A műben felfedezhető egy mégis-morál amely azt fejezi ki, hogy a kudarcok ellenére továbbra is próbálkoznak az emberek nem törődve a kimenetellel mivel küldetésüknek tekintik az újítást. Viszont a későbbi írásban mindez jelentéktelen...
További információk

Istenhez hanyatló árnyék és a Nem emel föl összehasonlítása

Az Istenhez hanyatló árnyék (1911) A menekülő Élet kötet cikluscímadó verse, és Balassi istenes lírájában is meglévő verstípus: zsoltárparafrázi. Ady költeményeiben gyakran archaizál), itt is tudatosan alkalmazza a régies szóalakokat, mondatformákat (pl. „Üldöztetésim”, „Megűzetek, hányattatom”; „Mert kockán van az életem, / Mint árnyék, mikor elhanyatlik.”), de a műfajhoz illeszkedő egyszerű versforma (9 8 9 8-as szótagszám, ölelkező rímek) is az archaizálás eszköze. A beszélő egyes szám első személyű, erőteljes „jelenléte” ellenére Isten a fontos. A lírai alany még mindig bizonytalan, de nem Istenben, hanem önmagában. Bűnbánat és bűntudat helyett azonban már tudja, hogy „Nem szabad hinni senki másba”. Beszélő és Isten viszonyának változása az utolsó szakaszban a legegyértelműbb. A kételkedés, istenkeresés múltbeli, a jelen a bizonyosság. A monológ nem ima, hanem egyfajta tanúságtétel. A második személyű megszólítások pedig létező viszonyra, létező párbeszédre utalnak (vö. A Sion...
Megjegyzés küldése
További információk

A nyugat és szellemi környezete

A Nyugat c. folyóirat elődei között kell említenünk a következő folyóiratokat, lapokat: ·         A Hét  -- Kiss József szerkeszti 1890-től ·         Új Magyar Szemle  1900-tól ·         Új Figyelő (csak az előfizetésig jut el!) 1901-től – Osváth Ernő és Fenyő Miksa szerkeszti; szerkesztői elvük a szellemi függetlenség! ·         Magyar Géniusz szerkesztését átveszi Osváth Ernő 1902 ·         Jövendő c. folyóirat 1903-tól Bródy Sándor ·         a Nyugat legjelentősebbnek tekinthető elődje, a Figyelő – Osváth Ernő 1905 ·         A Nyugat közvetlen elődje a rövid élet Szerda c. folyóirat.  Szerkesztői Ambrus Zoltán és Ignotus Pál. A Nyugat folyóirat szellemi atyjának Osvát Ernőt tekinthetjük A Nyugat a 20. szá...
Megjegyzés küldése
További információk